12.fejezet - A bohóc kalóz Buggy

A három idióta evez, még mindig ijedten, hála Zoronak. Én nézem a tengert, és a felettünk elszálló sirályokat. Zoro pedig figyel valamit. Tőlünk jobbra hírtelen meglátok egy szietet.

- Ott egy sziget, arra vitte szerintem a madár. – mondom, és a sziget fele mutatok.

- Biztos hogy arra vitte. – helyeselt Zoro.

- Öm… biztos hogy oda akartok menni? – kérdezi az egyik evező.

- Miért? – kérdezem.

- Ott van a kapitányunk, nem hiszem hogy szívesen látna titeket. – mondja egy másik, és kuncogni kezdenek.

- Ne a pofád járjon, hanem a kezed. A szigetre megyünk. – mondja Zoro. Ők meg teljesen berezelve a sziget fele fordítják a csónakot.

Kikötöttünk a szigeten, egy stégnél. Mikor hírtelen, valami nagy csóva, elpusztította a város majdnem felét. Mind csak dermedve álltunk.

- E… ez meg mi volt? – kérdezem dadogva.

- Ez Buggy-sama Buggy golyója volt. – mondják.

- Buggy golyó? – kérdezi Zoro.

De nem fecsérelünk több szót. Elindulunk oda, ahonnan a lövést leadták. De nem nagyon sietünk, főleg, hogy Zoro, egy sokszor más fele akart menni. Az a három, meg út közben eltűnt. Sétáltunk egy ideig, de aztán sikerült elérni a tetőt, és épp időben, mert három kalóz, neki akart ugrani egy lánynak. Zoro egyből cselekedett.

- Hé,hé, ennyien akartok szegény lányra támadni. – mondja Zoro, miközben szépen leblokkolta a kalózokat a kardjaival.

- Zoro, Anate! – mondja Luffy örülve. Körbenézek, és az a szerencsétlen, egy ketrecben van, és megkötözve. Fogom a fejem, és azon gondolkodom, hogy, hogy lehet valaki ennyire ügyetlen.

Majd a lányt is megnézem. A földön térdel, és Zorora néz. Narancssárga haja van –szokatlan-.

- Megsérültél? – kérdezi Zoro, a lányra nézve. De a lány nem válaszol, csak dadog. Majd még egyszer megkérdezi.

- Nem, jól vagyok. – mondja a lány.

- Hála az égnek. Jó hogy megtaláltátok ezt a helyet. – mondja Luffy boldogan.

- Hát elég nehezen – suttogom nagyon halkan.

- Siess és szedj ki innen.

- Mégis mi a fenét művelsz? – kérdezi Zoro. – Először elragad egy madár, most meg ketrecben ülsz?

- De nagyon vicces volt.

- Zoro? – szólal meg halkan az egyik. – A kölyök Zoronak hívta…

Rájuk nézek, és hát meglepődve társalogna kegymással. Zoro elindul Luffy felé.

- Szóval te lennél Zoro. Mit keresel itt? Értem jöttél? – szólal meg hírtelen, egy nagy piros orrú bohóc.

- Nem, nem érdekelsz, már rég nem vagyok fejvadász. – mondja teljesen nyugodtan Zoro.

- Engem viszont érdekelsz. Híres leszek ha megöllek. – mondja mosolyogva a bohóc.

- Ne akarj meghalni. – mondja teljesen ridegen zoro.

- Óóó, igen? – a bohóc kardokat lenget a kezében.

- Azt hiszem nem sikerült felfognod.

Ez teljesen bolond. Hát végül is bohóc, megértem.

A kalózok szurkolnak neki, de hogy minek, azt nem értem. Zoro beteszi az egyik kardot a szájába, és támadási pózba áll. A bohóc támad. Én nem avatkozok bele, mert egy csata nem ér, ha kettő az egy ellen van.

De Zoro, egy könnyed lépéssel ketté vágja a bohócot. A kalózok elcsöndesednek. Zoro meg vissza helyezi a kardokat a hüvelyükbe.

- Ez de gáz. – jelenti ki Luffy.

De a kalózok, nem maradnak teljesen csöndben. Elkezdenek hangosan nevetni. Mi négyen, csak értelmetlenül állunk.

- Mi folyik itt? Meghalt a kapitányuk, és nevetnek? – kérdezi a lány.

- Szerintem elgurult a gyógyszer. – mondom.

- Ti ott, mi olyan vicces? – kérdezi Zoro.

És egy pillanat múlva, Zoro oldalán egy kard megy át.

- Zoro!- mondjuk egyszerre Luffyval.  

- Hogy kerül oda az a kéz? – értetlenkedik a lány.

Kéz? Jobban megnézem, és tényleg. A kardot, csak egy kéz fogja. Zoro hátra fordul. A kard ki jön belőle.

- Szeletelő gyümölcs. Ez volt annak a démongyümölcsnek a neve, amit megettem. –mondja a bohóc, és a kéz visszaáll a karjára. Ez nagyon morbid. – Kardal nem ölheted meg a szeletelő embert. – mondja, és elkezd röhögni.

- A teste összeáll? Azt hittem, hogy a démongyümölcs csak legenda. – mondja a lány.

- Szeletelő ember… ez egy szörnyeteg. – mondja, egy gumi ember, aki nem sokkal különbözik tőle.

- Nem találtam el létfontosságú szervet, de azért elég mély a seb, add fel. – mondja, és a kalózok a nevét mondják ki állandóan. Szerintem ez elég uncsi, fogják már be.

- Itt vagyok mögötted aljas féreg! – ordítja el magát Luffy. – Nagyorrú!

Mindenki Luffyra figyel. A kalózok meglepődve, a kapitány pedig dühösen.

- Ki… itt… a … NAGYORRÚ? – kérdezi dühösen, és elszakítja a kezét a karjától, és Luffy felé repül. A kézben persze van kés.

Telibe találja Luffyt. Ijedten kapom a szám elé a kezem, és Zoroék sem leplezik a meglepődést.

- Buggy, úgy segbe rúglak, hogy az égig repülsz . – mondja Luffy. A szájával fogta meg a kardot. Ez nagyon durva. Főleg az, hogy most ketté is törte, a fogával.

- Az égig repülök? Viccelsz? –kérdezi Buggy nevetve. – Ti négyen itt fogtok meghalni. Hogy tudnál ilyen helyzetben megtámadni? Gyere, gyere, gyere.

Ez a piros bohóc, ingerli Luffyt.

- Vége, halottak vagyunk. – mondja a lány, nagyon megijedve.

- Ne legyél ilyen vészjósló. – súgom oda neki halkan.

- Nem fogok meghalni. – mondja Luffy nevetve. – Fuss Zoro.

- Mi?

- A megmentődnek azt mondod hogy meneküljön? – kérdezi értetlenül megint a lány.

- Oh, én értem. – dörmögöm az orrom alatt. És ahogy észre veszem, Zoronak is leesett.

A lányon viszont látszódik, hogy semmit nem ért.

- Előlem nincs menekvés. – támad Zorora a bohóc. Zoro ketté vágja, és mögé kerül. Elekzd futni az ágyú felé. A bohóc viszont egyre idegesebb. Zoro az ágyú lövő része alá megy, és megfordítja. Így most ha lőnénk, az telibe találná a kalózokat. Én és a lány, az ágyú másik oldalára futunk. A bohóc kalózok, teljesen beijedtek.

- Gyújtsd meg a zsinórt. – mondja Zoro.

- Mi? – kérdezi a lány.

- Gyerünk. – mondom, és fel veszem a földön lévő gyufát.

- Állj, állj, állj. Bugyg golyó van benne. – mondja ijedten a bohóc. Én nem figyelek rá, és meggyújtom a zsinórt. A fülemhez rakom a kezem, és várom a lövést.

3, 2, 1 és Bumm.